zsanzsorzs

A Hunyadi téri piac komolyan menő lett, szépen felújított standokon az árnyékban ülnek a nénikék, csak a vevők, na azok ne lennének. Átmásznak a fejeden, belenyúlnak az arcodba, rárakják a cekkert a portékára. Mi van veletek, de tényleg? Vettünk mindent, aztán főztünk gyorsan tésztát, mert kimaradt a reggeli, és a spenót holnapra úgyis nyálas lett volna már. Na.

Spenótos spagetti

Összköltség két főre - kb 600 ft

spagetti - 290 ft, Lidl
spenót, fél kiló - 300 ft, piac
fokhagyma, só, bors, olívaolaj
parmezán típusú sajt

Míg a tészta  megfő, a megmosott spenótot egy kis fokhagymán sóval, borssal összefonnyasztod. Összekevered, reszelsz rá parmezánt (mi most épp pecorinót), kész. Teljesen felesleges a tejszín meg a hasonló maszatolás, így jó, és kész. Ezt leírni szinte fölösleges is volt. 

Nem volt kedvünk meleget enni, és megkívántuk a krémet, amit nyilván mindenki el tud készíteni., és érdemes is, mert ennél kevesebb energiabefektetéssel már csak akkor lehet pirítósra valót csinálni, ha a tetején szétpaszírozol egy avokádót úgy natúr. Felvágottat nem eszünk, a sajt drága, ez meg már rég volt, nem is mentünk sehova, lehetett fokhagymásat lihegni. Na.

Padlizsánkrém csípősen

Összköltség két főre - kb 300 ft

2 közepes padlizsán - 250 ft, Lidl
pár kanál tejföl vagy joghurt
kevés majonéz
kevés citromlé
só, bors
olívaolaj
sárga habanero paprika - egy nagy doboz 600 ft, Lidl, de egy paprika tizedét használtuk fel

A padlizsánokat félbevágod, berakod a sütőbe, és körülbelül fél óra alatt puhára sütöd, ekkor már szépen barnul a teteje. Ha kész, kiszeded a héjából, és mehet a mixerbe vagy egy tálba, ha kézi erővel dolgozol. Só, bors, két fej fokhagyma, nagyobb löttyintésnyi olívaolaj, kevés majonéz, citromlé, a joghurt vagy a tejföl, és lehet  pépesíteni. (Jó lenne, ha lenne otthon szezámpaszta, ment volna bele az a majonéz helyett, de hát nem volt.) Nálunk a csípőspaprikához is chilli fogy, úgyhogy az egyik felébe került bele habanero is. A mozzarellás paradicsomot le sem írjuk. Gyors volt, és pont ennyit akartunk ráfordítani tegnap.

Persze, mert a spárgát csak pároljuk, meg szűz lehelettel melegítjük, tudjuk, csak nem érdekel minket. Mi spárgánk, és azt csinálunk vele, amit akarunk, most például főzeléket. Persze ez eszünkbe se jutott volna, de egy igen kedves olvasó megyőzött minket, hogy ezt is ér, kipróbált recept, bundáskenyérrel ajánlott. Azt elfelejtettük megkérdezni, hogy fehér vagy zöld a tuti hozzá, zöld volt otthon, az lett, és egy kis kapor is került bele, a bundás meg lemaradt, de mellé lehet képzelni. Na.

Spárgafőzelék

Hozzávalók 2 főre: kb 400 ft

egy csomag spárga: 300 ft, Hunyadi téri piac
tejföl: 100 ft, Lidl
só, bors, kapor, liszt

A spárgát megmossuk, a fás részt letördeljük, a maradékot tetszőleges méretű darabokra vágjuk. Kis vajon megfuttatjuk, sózzuk, borsozzuk, pár perc alatt megfőzzük, szűk 8 perc alatt már tényleg vajpuha. Kis habarással felhúzzuk, kapor mehet bele, mi szeretjük hozzá, meg azt hiszem van az a fixációm, hogy ha főzeléket látok, azonnal kaprot teszek bele, nem tudom miért. Érdekes, hogy mivel a spárga nem igazán ereszt levet, a szokásos szutymákos főzelékalap nem képződött a zöldség körül, de meg kell, hogy mondjuk, finom volt. Aki szereti a spárgát, igazából szinte mindegy, mit csinál belőle, az íze annyira erős, hogy a legtöbb művelet eredményét maga alá gyűri.

Ismét egy vendégrecept a blogon és mi nagyon örülünk neki. Egyszerű, mégis izgalmas étel, fantasztikus fotókkal. Nyam! 

Jó ötletnek tűnt, azaz inkább jó receptnek tűnt, de őszintén szólva az egész kajában nem volt semmi kohézió, csak úgy volt. Persze a kérdés, hogy minek. Az egészben az a megnyugtató, hogy minden volt hozzá othon, ezért nem vertük magunkat őrült kiadásokba, csak a ceruzababot szerváltuk hazafelé, és abból is alig használtunk fel valamit. A levadászott receptben egyébként valami szingapúri tésztaételként futott, és a hozzávalók helyett inkább a kommentek győztek meg, hogy mennyire szuper, de ismét kiderült, soha senkire nem kell hallgatni. Következésképpen ránk sem, úgyhogy jön a recept, amiről tudjuk, hogy senki sem fogja megcsinálni, de az ígéret kötelez. Na.

Szingapúri tészta (na persze)

üvegtészta vagy rizstészta
kaliforniai paprika vagy bármilyen színes paprika
ceruzabab vagy zsenge, héjastul ehető borsó
tofu vagy hús
friss gyömbér
újhagyma
fokhagyma
szójaszósz
currypaszta
chillipaszta
lime- vagy citromlé

Kezded azzal, hogy bepácolod a tofut szójaszósz és esetünkben szezámolaj keverékébe. Tegyük hozzá, hogy szerintünk a tofu hülyeség, nem kell a húspótlék, nem azért vega a vega, hogy aztán rémes állagú és ízű húspótlékot használjon. Valójában fogalmunk sincs, miért vettünk a múltkor egy kockányit belőle, de legalább méltó helyére került. Amíg pácolódik, gyufaszálnyira vágod a paprikát, és a ceruzababot is kettévágod, hogy ne legyen túl hosszú. Felvkarikázod az újhagymát, és egy ujjnyi gyömbért is felaprítasz, a fokhagymát a nyomóba készíted. Az üvegtésztát vagy rizstésztát forró vízbe áztatod, így hamar megpuhul. Jöhet a wok vagy egy nagy serpenyő, és olajat forrósítasz benne, amin a tofukockák minden oldalát megpirítod, majd kiveszed. ismét egy kis olaj kerül bele, beleszórod az újhagymát, a gyömbért,  belenyomod a fokhagymát, megy rá a chillipaszta, a currypaszta, megkevered. Jöhetnek a zökdségek és a tészta, az egészet összeforgatod, ráfacsarod a limeot, és készen is vagy. Tálalod, rászórod a koriandert (még mindig csak petrezselyem volt otthon), és aztán gondolkozol, hogy mi az, amit eszel, mert tulajdonképpen nem rossz, de lehetne ezerszer jobb is, például currypaszta helyett citromfű pasztával vagy valami.